Koloncként ül a gond a nyakamon
Sikertelen próbálok segíteni magamon
Hiábavaló üresen futnak a napok
S az élettől haladékot nem kapok
Öregszem, és az élet súlya nyom
Várva a szerencsét, merengek sorsomon
Fohászkodok Istenhez a boldogulásért
S káromolva okolom őt a csalódásokért
Két nap még és elmúlik a harminc
Eltűnik, mind süllyedő hajóval a kincs
A természet közli velem: nem viccel
Már nem csak a súlyomat méri XL-lel
Elfutott 39 év, jön a negyven
S most érzem csak, hogy nem is éltem
Bár bíztatnak, van még élet előttem
De hallom a kaput csukódni mögöttem
Pécs, 2002. július 25.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Hozzászólások
Ha már, lepontozok valamit, legalább egy szót írnék, hogy miért is annyi. Az korrekt kritika lenne, melyből az ember tanúlhatna.
Ám lehet, hogy bennem van a baj, de nem baj, inkább legyek ilyen elavult naiv, mint egy sumák senki.