Kék volt, mint az ég,
Fehér, mint a hó,
Piros, mint a rózsa,
S mint a szemed: ámuló.
Zöld volt, mint a fű,
Sárga kankalin,
Sötét obszidián,
Bűvös szivárványszín.
Közhelyek.
Mit érnek?
Ha magadba nézel,
Lelkedbe,
Jó mélyre,
Mondd csak el, mit érzel?
Oly kék, mint a víz,
Ha mindent elnyel,
Fehér, oly hófehér,
Mint a halotti lepel.
Vörös, mint a vér,
Kezedről folyó,
Mikor más is rájön:
Te vagy az áruló.
Zöldes, mint az arcod,
Ha félelem fog el,
Remegő, akár te,
Ha menekülnöd kell.
Bűvös és ijesztő,
Aranyló, mint a méz;
És mégis, mégis fekete,
Mint szíved, ha a múltba néz.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
Friss hozzászólások
The reál Kagemusha:
Komolyan, aki ezeket a kívánsá...
2026-03-21 14:27
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások