Szeretlek

Szeretlek te kedves, te drága,
szívemnek egyetlen virága.
Te vagy nekem s én neked,
a szívemet adom tenéked!
Mert Te vagy nekem az Egyetlen
sorsunk miért ily kegyetlen?
Nem lehetünk együtt, pedig szeretjük egymást,
szegjük meg a szülői okítást!
Mert ők nem tudják mi jó nekünk,
mi mégis titokban egybekeltünk.
Láthatja a világ - mi szeretjük egymást!
Öleljük, csókoljuk, kívánjuk egymást!
Szívembe visszaadtad a reménységet
szeretlek Téged Te Drága Élet!
Mert Te vagy nekem a remény, az élet,
ha velem vagy, nem érzem az ürességet.
Mert nélküled én üres vagyok,
ha elmész tőlem - mindíg belehalok.
Légy az enyém - én a tied,
melletted leszek s fogom a kezed.
Szeress úgy, mint én Téged
és elhozzuk egymásnak a békességet.
És öregkorunkban úgy emlékszünk majd vissza,
hogy ez a szerelem a tiszta!