Szeretet és elmúlás (RAP)

Milliónyi hormon, s még egy-két ajándék,
Úgy szabadult el bennem, mint egy vadászgép.
Őrülten cikázott, és elvette az eszem,
Míg végül tönkretette az egész életem.
Nélküled senki voltam, úgy éreztem veled,
Hogy ebből a dologból, még valami lehet.
Egymás mellett éltünk boldogan csak te meg én,
Nem volt senki boldogabb ezen a féltekén.
De jött egy nap, amikor te nem jöttél,
Elindultam hozzád, de azt mondták már elmentél,
Egy jobb helyre, ahol már nem ér el a fájdalom,
Ahol már részed lehet az örök nyugalom.
Nekem ez nagyon fájt, belül kínzott és égetett,
Hogy lehet az, hogy az Ég elvett egy életet.
Millió csókot, és millió ölelést,
ezernyi hibát, és több száz tévedést.
A legjobban csak az fáj, hogy nem lehetek veled,
Az élet maradt nálam, s a halál lett a tied.
Úgy érzem most minden érzés a lelkemben rekedt,
S nem adhatom azt már oda, soha, senkinek.