Szerelmünk tüze

A kemény, fagyos talajon lépkedtem,
S mindvégig te jártál a fejemben.
A hajlongó fák a te neved susogták,
S láttam magam előtt arcod fénylő mosolyát.

Amikor a hideg szél a testemen átfutott.
Az égszínkék égbolton tekinteted sugárzott.
Ekkor már nem éreztem hideget sem,
A puszta gondolatod forróvá tette testem.

Forró volt a testem, hiába fújt a szél,
Ottvoltál mellettem, s szorosan öleltél.
Szerelmes szívünk is egyszerre dobogott,
S lábunk alatt a föld vidáman kopogott.

Egymásba öntöttük szívünk melegségét,
S fellobbantottak bennünk egy kis tüzecskét,
Melynek lángjai megfogták egymás kezét,
S csillagok ragyogták be szerelmünknek egét.