Szárnyak nélkül

Sz áműzött lelkem bolyong
E ltűnt álmokon keseregve
G ondtalanságot színlelve
E lmennék mindent elfeledve
T alán egyszer sikerülhet.

T engődve rabként a
S óhajok, könnyek útján
Z abolátlanul forrongya
Á tkok, lebegő árnyaim nyomán
R emények nélkül- egyedül.

Ny újtanám kezemet, de
A sötétben nem látok,
K eresném a fényt, a jót,
N éha úgy hiszem rátalálok-
E lhagyatottan szavak nélkül.

M ost szeretném hinni
V ágyaim múló távlatából
I gaz volt az érzés-
Sz ereteted mámorától
N e- érzem, megrészegültem.

E lváltunk mégis- fájlalom de
K éső. Mindig rád vártam,
A zt hittem örökké tart- most némán
Z okogó kőszoborrá váltam
É rzéseim márványtestébe zárva.

G ondolataim csapongva szállnak,
B űnös álmok már nem várnak-
E lfeledve.. Körülölelnek az árnyak.

2003.