A pőre hús nyers magányában
Dobozba zártan egy kész világban
Valami döngeti a ketrecet:
Markában reményt rejteget
Körmével árkot karmol a vasba
Öklét rettegve fúrja a hasba
Félelmeit a belekbe köpve
Megemésztve és dalokba nyögve
Túlél éjjelt és perzselő napot.
Aztán kitör. Csak egy esélyt kapott
És a fényre ásva kiáll az útra
Hagyja, hogy elüssék újra meg újra.
Meredten dermed a szürke kövekre
És néz, a madarat csak szemével követve
Vakfehér ujjait védőn kulcsolva
Még mindig ott áll kis idő múlva.
Robogó kerekek poros szelében
Remegve, de csak áll ott egészen..
Majd mozdul. Leül és játszik:
A lyukra lelve újra visszamászik.
Lent a csendben megül rekedten
S megnyugszik. Már nem néz meredten
A fenti világ nyüzsgő nyájára,
Csak ül és álmodik. Újra és hiába.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
Hozzászólások
Anita, senki nem akarja elolvasni az Én Írásomat, pedig Én írtam és nem fogom letagadni! Mi legyen? Anitát meg nem érdekli és nem áll velem szóba.
Nem győzöm magamat felpontozni! Segítség!
Anitát meg nem érdekli, hogy mások nem akarnak nekem az Én Írásomra nekem pontokat adni!
Csak én vagyok már Író, de olvasó nincs is? Mindenki megunta mások szemét irományait , csak enyémet nem akarja senki elolvasni?
Anita meg nem áll velem szóba, pedig én is szoktam magammal beszélgetni, ha utálom is a fejemet. Nem is vagyok csaló, Anita mégsem segít engem magamat nekem felpontozni!