Esti sétámra indulok
A csillagok ragyognak.
Mellettem szerelmes
párok lassan andalognak
Csak én vagyok egyedül.
Szorosan összebújnak
árnyékuk egybeforr,
Engem előrébb
a hideg szél sodor-
Nincs ki melegítene.
Fázósan ölelem magam-
az út vége merre,
Álmodtam róla
talán, de felébredve
az egész szertefoszlott.
Súlyos, magányos
csend fon körül,
Egy emlék vízcseppként
gördül ki ujjaim közül
mielőtt megfoghatnám.
Kísért egy kép-
talán a párok miatt,
A szívem összeszorul
dobbanása ki- kihagy.
Nem értem mi fáj úgy.
Szomorú séta ez.
A csillagok ragyognak,
a jeges szélben még
a fák is egymáshoz hajolnak
csak én vagyok egyedül.
2005.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
2025-09-06
|
Történetek
Anna lassan lépett be a meleg, gyertyafényes szobába.<br />
A lágy zene, a levendula illata...
2025-08-23
|
Horror
A Szibülla Könyvének eltitkolt sorai és egy ősi, véres tőr a főhős családi múltjának legmélyebb,...
2025-08-21
|
Merengő
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...