Lassan itt a tavasz ,
Szívemben már nincs harag .
Csak követem hazug szavad ,
S várom , hogy átölel a hajnal .
Tekinteted őszintének tűnik ,
S a vágy bennem egyre gyűlik .
Hogy végre igazat szólj ,
Az érzés véremig hatol .
Megcsalt álmok közt fetrengek ,
Hamis kételyek közt nevetek .
S várom , hogy igazat szólj ,
Az érzés véremig hatol .
Fájdalmam lassan felemészt ,
Itt már vesztett a józan ész .
Még mindíg várom , igazat szólj ,
S az érzés lelkemig hatol .
Az őszinteséget tán nem ismered ?
Vagy csak bevallani nem mered ?
S én várok , csak várok az igaz szóra ,
Hogy végre eljöjjön az az őszinte óra ...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások