Égig érő kőfalak közt bolyongok,
az éji pára lelkemben mélyre száll,
e fakó rózsákból varázsolt kertben
birodalmakat sző a holdsugár
Útvesztő e kert, nem lelek kiutat,
szárnyaim gyengék, égbe hiába vágyom,
fekete rózsák várják halálomat,
könnyes szemeimet lezárja az álom
Álmomban újra mellettem lépdelsz,
de ébren nem lelem nyomaidat,
a néma rózsák nem segítenek,
hogy feledni tudjam csókjaidat
Gonosz árnyak kacagják sorsomat,
nem talállak, bárhogy kerestelek,
rothadó rózsák borítják síromat...
míg éltem, csak téged szerettelek...
- Alyrnak. Örökké. -
’98 08 13 ThoRgErdT
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-31
|
Sci-fi
A bázison a szolgálat nem jelentett jelentős kihívást , és egy űrhajósnak a magányt is el...
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?