Égig érő kőfalak közt bolyongok,
az éji pára lelkemben mélyre száll,
e fakó rózsákból varázsolt kertben
birodalmakat sző a holdsugár
Útvesztő e kert, nem lelek kiutat,
szárnyaim gyengék, égbe hiába vágyom,
fekete rózsák várják halálomat,
könnyes szemeimet lezárja az álom
Álmomban újra mellettem lépdelsz,
de ébren nem lelem nyomaidat,
a néma rózsák nem segítenek,
hogy feledni tudjam csókjaidat
Gonosz árnyak kacagják sorsomat,
nem talállak, bárhogy kerestelek,
rothadó rózsák borítják síromat...
míg éltem, csak téged szerettelek...
- Alyrnak. Örökké. -
’98 08 13 ThoRgErdT
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?