Rossz nélküled sétálni
a lombos fák alatt
zöldellő réteken
Rád emlékeztet
minden, ahová csak lépek.
Rossz, hogy nem érezlek
nem látlak Téged.
Az emlékek visszajönnek
szépen,
De te távol vagy innen
egy messzi bolygóról nézel.
Fölnézek a csillagos
égre, s meglátlak
Közeledbe egy csillag
Hozzád bújva csendesen.
Könny szökik szemembe,
de te nem látod
oly messze vagy kedvesem.
Lehajtott fejjel ballagok
lombos fák alatt
zöldellő réteken
S közbe Rád gondolok
Rossz nélküled bárhol
is vagy
Szeretlek bármilyen messze
vagy.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?