Talán elfojtom, de még mindig él bennem a remény,
Hiszem, hogy nem halt meg benned a végtelen szenvedély.
Szived kristálykapuja bezárult, nem nyilik ki újra,
Az elveszett, szép perceket már semmi sem hozza vissza.
Ősz volt. Beléd szerettem és kivirult az éjszaka.
Fák elhulltak, s kizöldültek. Jött a tavasz hajnala.
Elmém kitisztult, s kéknek láthattam a sötét eget,
Szerettelek, vakon követtem hát minden léptedet.
De jött a tél, jött a Karácsony,
Fagyos lett, s széttört az álom.
Hogy szeress, hiába várom,
Hazugság a boldogságom.
Hisz tudom, már nem szeretsz,
Hallod nevem, s csak nevetsz!
Hogy velem légy, örök álmom,
Halálig tartó rémálom.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
De tetszett.