Talán elfojtom, de még mindig él bennem a remény,
Hiszem, hogy nem halt meg benned a végtelen szenvedély.
Szived kristálykapuja bezárult, nem nyilik ki újra,
Az elveszett, szép perceket már semmi sem hozza vissza.
Ősz volt. Beléd szerettem és kivirult az éjszaka.
Fák elhulltak, s kizöldültek. Jött a tavasz hajnala.
Elmém kitisztult, s kéknek láthattam a sötét eget,
Szerettelek, vakon követtem hát minden léptedet.
De jött a tél, jött a Karácsony,
Fagyos lett, s széttört az álom.
Hogy szeress, hiába várom,
Hazugság a boldogságom.
Hisz tudom, már nem szeretsz,
Hallod nevem, s csak nevetsz!
Hogy velem légy, örök álmom,
Halálig tartó rémálom.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
De tetszett.