Évek teltek el azóta,
Hogy utoljára láttam.
Elfeledni? Elfeledni!
Mindig ez a vágyam.
Sokan mondják,
A múltban van az erő.
Így elindultam a múltam felé,
Bízva, ez a nyerő.
Becsukhattam a szemeim,
Titkos elbújt érzelem,
Milyen erő van mögötted?
Mi az mi megbújt a rögökben?
Milyen lét ez, az örökösben?
Felidézek perceket,
Mit együtt töltöttünk el.
Nem akarom! Nem! Nem!
Inkább a tűzben vesszek el.
És mégis - örökké jössz felém,
Nem hagyod pihenni testem,
Hiába vagy eltiporva,
Te örök érzelem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Szakállas:
Jól összefoglaltad egyfajta ki...
2025-04-03 08:07
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?