Hajló fény, rideg világok,
suhanó szoknyádon virágok.
Kereplő, csörlő zaja húzza
baljós lelkemet kék égen túlra.
Voltál és vagy de merre most?
Utolsó reményem is elhagyott.
Száguld a szél, mint a vész
tôlem lassan pártol el az ész.
Arc nélküli csuhás,
ezüst fény villan,
nem lélek juhász,
vendégül én hívtam.
Megbánnám, de már nem lehet,
azt, hogy vetettem rád szemet.
Minden, mi volt, elillan,
tág csillagközi porban.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-17 00:00:00
|
Szerelmes
1 Év amíg rád vártam,
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?