Rég beszéltünk, talán egy hónapja,
De már lassan két hónapja.
Az érzéseim még nem múltak el,
És el sem fognak, míg nem felejtelek el.
A feledés nehéz, tán sose sikerül,
De az álmomban mindig belém köt.
Minden álom valóságon alapszik.
De okozzon is fájdalmat, ha még haragszik.
Nem akarom átélni a feledést,
De a mai napig látom a jelenét.
Ha tehetném az egészet újra csinálnám,
És veled titóznék a holdvilágnál.
Remélem, hogy a szerelmed irántam még ép,
De a hátamban még mindig ott a kés.
Boldogságot fogadtunk egymásnak régen,
Viszont a fájdalom még mindig rohadtul éget.
Csak utoljára lássalak és nézzek a szemedbe,
Meglátnád a szememben, hogy én sosem feledek.
A szívemben örökké ott leszel,
Csak az a gáz, hogy te ezt nem engeded.
A tűz már nem ég, de maradt egy szikra,
Kérlek, maradjon meg a szerelmünknek a szirma.
Tudom, hogy még szeretsz és nem is fogsz mást.
És ezt a kapcsolatot eldobni már kár.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Hozzászólások