Porsorsok (CF39 - 2015 tavasz)

Február volt és Anyám a templomba ment,
a pap homlokát hamuval szórta meg:
porból vagy és porrá leszel.

Nem tudtuk még,
hogy mire eljön a Húsvét,
Anyám meghal,
amikor a Vigílián felzúgnak a harangok,
ő már valóban csak por és hamu.

Emlékszel, február volt,
és kávét főztünk,
tudtuk már, hogy elmegyek:
Isten titka,
hogy mikor sodor a sors össze újra.

































Azóta nem főzök kávét,
mert kávét főzni csak Veled lehet,
csak port szórok forró vízbe.

Negyven napja még volt anyám,
és voltál te is minden nap nekem.
Most már csak a por-sors maradt.

És mégis:
itt a Húsvét,
itt a feltámadás!
Hiszem, hogy Anyám is itt van velem,
s bármi történik,
a barátom leszel.

Anyámmal találkozom a mennyben,
és itt a földön, főzök még kávét Veled.

Ez a remény.
Ilyen egyszerű.