Idegesen csörtet a pacsirta,
Pedig oly korán van még,
Tán nem is ébreszt, csak elsírja,
Mily hosszú volt néki az éj.
Bizony hosszú volt, és csodás,
Lármája nekünk altatódal.
Fekete szobádba bújt a mennyország,
Mégis millió szín áradt tova.
Mellkasod ívén csókvonalat húztam,
Mire beterítettél, pamlag helyett pamlagom,
És szerelmes verítékedben úsztam,
Örömtől repesve vergődtem a horgon.
Felhúztál végül az eddigi világból,
Még ficánkoltam a boldogságtól,
A szabadság fogságától,
Mezítelenségem forró ruhájától.
Hozzád szólok most, drága pacsirta,
Veled sírok, rikoltok én,
Nékem is későn pirkadt,
De nem eléggé!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-08-23
|
Horror
A Szibülla Könyvének eltitkolt sorai és egy ősi, véres tőr a főhős családi múltjának legmélyebb,...
2025-08-21
|
Merengő
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...