Idegesen csörtet a pacsirta,
Pedig oly korán van még,
Tán nem is ébreszt, csak elsírja,
Mily hosszú volt néki az éj.
Bizony hosszú volt, és csodás,
Lármája nekünk altatódal.
Fekete szobádba bújt a mennyország,
Mégis millió szín áradt tova.
Mellkasod ívén csókvonalat húztam,
Mire beterítettél, pamlag helyett pamlagom,
És szerelmes verítékedben úsztam,
Örömtől repesve vergődtem a horgon.
Felhúztál végül az eddigi világból,
Még ficánkoltam a boldogságtól,
A szabadság fogságától,
Mezítelenségem forró ruhájától.
Hozzád szólok most, drága pacsirta,
Veled sírok, rikoltok én,
Nékem is későn pirkadt,
De nem eléggé!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szerelem
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Hozzászólások