Nap köszönt, a derengő Hajnalnak.
Az erdő, fénylő harmatját hullajtja.
Színes hajú tündér-leánykák,
Ellepik, a szendergő fák ágát.
Gyengéden simítják, ékszer leveleit;
Mik, tarkaságukat azonnal ellesik.
Előtűnik: sárga, piros és narancs,
Megtörik az egyhangú zöld hatalma.
Lágy szellő, cirógatja barátját,
Felszárítja, párás törzsének kabátját.
Ám ideje kevés, sietve tovább száll;
Színesővel a tölgyek búcsúztatják.
Levélszőnyegeknek szövése laza,
Nesztelenül susog a lábam alatt.
Halkan, az én léptem is eljár,
Így van ez, az ősz derekán.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?