Nap köszönt, a derengő Hajnalnak.
Az erdő, fénylő harmatját hullajtja.
Színes hajú tündér-leánykák,
Ellepik, a szendergő fák ágát.
Gyengéden simítják, ékszer leveleit;
Mik, tarkaságukat azonnal ellesik.
Előtűnik: sárga, piros és narancs,
Megtörik az egyhangú zöld hatalma.
Lágy szellő, cirógatja barátját,
Felszárítja, párás törzsének kabátját.
Ám ideje kevés, sietve tovább száll;
Színesővel a tölgyek búcsúztatják.
Levélszőnyegeknek szövése laza,
Nesztelenül susog a lábam alatt.
Halkan, az én léptem is eljár,
Így van ez, az ősz derekán.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Hozzászólások