Nap köszönt, a derengő Hajnalnak.
Az erdő, fénylő harmatját hullajtja.
Színes hajú tündér-leánykák,
Ellepik, a szendergő fák ágát.
Gyengéden simítják, ékszer leveleit;
Mik, tarkaságukat azonnal ellesik.
Előtűnik: sárga, piros és narancs,
Megtörik az egyhangú zöld hatalma.
Lágy szellő, cirógatja barátját,
Felszárítja, párás törzsének kabátját.
Ám ideje kevés, sietve tovább száll;
Színesővel a tölgyek búcsúztatják.
Levélszőnyegeknek szövése laza,
Nesztelenül susog a lábam alatt.
Halkan, az én léptem is eljár,
Így van ez, az ősz derekán.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
Friss hozzászólások
The reál Kagemusha:
Komolyan, aki ezeket a kívánsá...
2026-03-21 14:27
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások