Elrabol az érzés,
felesleges a kérdés
a választ ajkamtól kapod,
mindenemet:
úgy ahogy akarod!
Nyílván marakodunk
pedig igazból
tolvajok vagyunk.
Lopott csók zenére
táncolunk vissza
az elejére,
ölelésbe bújt titok:
ami te meg én vagyok...
Velem vagy, melletem
ülsz. Úgy érzem már
csak kelletem.
Miért bújunk
falak rejtekébe?
Miért súgunk, búgunk
titkokat egymásnak?
Mit akarsz tőlem?
Ajkaid mit várnak?
Az enyémek
némán felelnek:
mindenhol téged
kereslek...
Mindened mindenhol
mindenért...
deh mond miért?
Miért nem?
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-08-23
|
Horror
A Szibülla Könyvének eltitkolt sorai és egy ősi, véres tőr a főhős családi múltjának legmélyebb,...
2025-08-21
|
Merengő
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-17 00:00:00
|
Szerelmes
1 Év amíg rád vártam,
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szerelem
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
Hozzászólások
Talán lesz folytatás?
Nővérkémnek...
Elrabol az érzés,
már a felesleges kérdés
a választ ajkamtól kapod,
mindenemet:
úgy ahogy akarod!
Játszva marakodunk
pedig igazból
tolvajok vagyunk.
Lopott csók zenére
táncolunk vissza
az elejére,
ölelésbe bújt titok:
ami te meg én vagyok...
Velem vagy, melletem
ülsz. Úgy érzem már
csak kellettem.
Bűnös vagyok,
bűnös vagy
te is. Lelkünk
Babits-i bűnbe
fagy.
Miért bújunk
falak rejtekébe?
Miért súgunk, búgunk
titkokat egymásnak?
Mit akarsz tőlem,
s ajkaid mit várnak?
Az enyémek
némán felelnek:
mindenhol téged
kereslek...
Mindened, mindenhol,
mindenért...
de mond miért?
Miért NEM?
...mégegyszer elnézést a kis malőrért...