Elrabol az érzés,
felesleges a kérdés
a választ ajkamtól kapod,
mindenemet:
úgy ahogy akarod!
Nyílván marakodunk
pedig igazból
tolvajok vagyunk.
Lopott csók zenére
táncolunk vissza
az elejére,
ölelésbe bújt titok:
ami te meg én vagyok...
Velem vagy, melletem
ülsz. Úgy érzem már
csak kelletem.
Miért bújunk
falak rejtekébe?
Miért súgunk, búgunk
titkokat egymásnak?
Mit akarsz tőlem?
Ajkaid mit várnak?
Az enyémek
némán felelnek:
mindenhol téged
kereslek...
Mindened mindenhol
mindenért...
deh mond miért?
Miért nem?
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-25
|
Novella
Ez a sztori egy vázlat, de sose lesz belőle más. Ide csak azért tettem fel, hogy lássuk, milyen...
2025-04-24
|
Novella
Ez ugyan nem korhatáros, de 10-12 alatt nem sorolnám a kötelező olvasmányaik közé, mert nem...
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-17 00:00:00
|
Szerelmes
1 Év amíg rád vártam,
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Hozzászólások
Talán lesz folytatás?
Nővérkémnek...
Elrabol az érzés,
már a felesleges kérdés
a választ ajkamtól kapod,
mindenemet:
úgy ahogy akarod!
Játszva marakodunk
pedig igazból
tolvajok vagyunk.
Lopott csók zenére
táncolunk vissza
az elejére,
ölelésbe bújt titok:
ami te meg én vagyok...
Velem vagy, melletem
ülsz. Úgy érzem már
csak kellettem.
Bűnös vagyok,
bűnös vagy
te is. Lelkünk
Babits-i bűnbe
fagy.
Miért bújunk
falak rejtekébe?
Miért súgunk, búgunk
titkokat egymásnak?
Mit akarsz tőlem,
s ajkaid mit várnak?
Az enyémek
némán felelnek:
mindenhol téged
kereslek...
Mindened, mindenhol,
mindenért...
de mond miért?
Miért NEM?
...mégegyszer elnézést a kis malőrért...