Elrabol az érzés,
felesleges a kérdés
a választ ajkamtól kapod,
mindenemet:
úgy ahogy akarod!
Nyílván marakodunk
pedig igazból
tolvajok vagyunk.
Lopott csók zenére
táncolunk vissza
az elejére,
ölelésbe bújt titok:
ami te meg én vagyok...
Velem vagy, melletem
ülsz. Úgy érzem már
csak kelletem.
Miért bújunk
falak rejtekébe?
Miért súgunk, búgunk
titkokat egymásnak?
Mit akarsz tőlem?
Ajkaid mit várnak?
Az enyémek
némán felelnek:
mindenhol téged
kereslek...
Mindened mindenhol
mindenért...
deh mond miért?
Miért nem?
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Hozzászólások
Talán lesz folytatás?
Nővérkémnek...
Elrabol az érzés,
már a felesleges kérdés
a választ ajkamtól kapod,
mindenemet:
úgy ahogy akarod!
Játszva marakodunk
pedig igazból
tolvajok vagyunk.
Lopott csók zenére
táncolunk vissza
az elejére,
ölelésbe bújt titok:
ami te meg én vagyok...
Velem vagy, melletem
ülsz. Úgy érzem már
csak kellettem.
Bűnös vagyok,
bűnös vagy
te is. Lelkünk
Babits-i bűnbe
fagy.
Miért bújunk
falak rejtekébe?
Miért súgunk, búgunk
titkokat egymásnak?
Mit akarsz tőlem,
s ajkaid mit várnak?
Az enyémek
némán felelnek:
mindenhol téged
kereslek...
Mindened, mindenhol,
mindenért...
de mond miért?
Miért NEM?
...mégegyszer elnézést a kis malőrért...