Nincs esély

Sok-sok érzés kavarog szívemben,
S megannyi gondolat cikázik fejemben.

Oly régóta szeretlek Téged,
De tudom, ezt nem szabad, és sosem lesz vége.

Próbáltalak feledni, s nem érezni semmit,
De a tényen, hogy szeretlek, nem változtat semmi.

A csillagokat nézem, s Téged látlak mégis,
Könnybe lábad szemem, majd velem sír az ég is.

A Mindenhatót kérdem, miért vagyok én szerelmes,
De nincs válasz, és mindettől rémesen szenvedek.

Álmodozom Rólad, de tudom, sosem lesz valóság,
Kitöröllek szívemből, hisz ez jobb, mint a csalódás.

Fájdalmamban nem teszek mást, megint Istent kérdem,
Elmúlik-e szenvedésem, ha befejezem éltem?

Egy határozott nem a válasz, hisz’ hosszú még az élet,
Elmúlik majd szenvedésem, de addig eltelnek az évek.

Eltelnek az évek, de én nem tudlak feledni,
Nem lesz többé ember, kit így tudnék szeretni.

Oly régóta várok Rád, de tudom, nincs már esély,
Hogy én a Tiéd legyek, s Te legyél az enyém.