Ne ébressz fel..

-Szeretsz?- kérdezem.
Most lenne itt az alkalom.
-De csitt!Várj,
hagyj még álmodnom...
Ne ébressz fel!

Vágysz-e most is rám?
-Ne mondj semmit!- suttogom,
Az igazságot hallani
nincs erőm- nem akarom...
Ne ébresszfel!

Hűséged tavában
megmártózhatom- e még?
Szerelmedet nem másnak
ígéred- e épp?...
Ne ébressz fel!

Engem keresel- e
ha leszáll az éj,
s a kínzó vágy enyhültével
az én nevemet súgod- e még?...
Ne ébressz fel!

...Karcsú ujjaid kinek
az arcát simítják lázasan?..
Jajj..! Képzelődöm már...
Bűnös vagy ártatlan?
Ne ébressz fel!

Az egykor várva várt szó
hamisnak tűnik,
Egyre gyötör a kétség-
meg nem szűnik...
Ne ébressz fel!

...Mi ez a rúzsfolt,
s az idegen női illat?..
- Az enyém volna?
Ó, már elillant...
Ne ébressz fel!

Felütötte fejét a
féltékenység- a zöldszemű,
Minden más lett-
most az öröm is keserű...
Ne ébressz fel!

Forró ajkad szinte éget,
ahogy az enyémhez ér,
Mindent elvesz
és mindent kér...
Ne ébressz fel!

-Szeretsz?- kérdezem
karjaid között megbújva,
Mikor erős ujjaid meztelen testemet
becézik újra és újra...
- De csitt!Ne ébressz fel!

2005.