Reggeledik...
a Nap sugarainak milliói sietnek,
hogy beragyogják kis szobámat,
hol a bánat uralkodik.
Bár ne lennének oly szaporák,
oh én szegény,
hisz a napkelte elhiteti velem,
hogy van még remény.
Pedig már nincs miben hinnem,
ezt bebizonyítja az idő,
mely előrehaladtával megöli az egyetlen virágot,
mely szívem kertje alatt nő.
S ismét csalódok...
így végződik a napom,
hisz a napnyugta közeledtével,
minden perc egy szomorú alkalom.
A fény szertefoszlik,
meghal a remény,
hisz a napnyugta bebizonyítja,
hogy hamis szülemény.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
2024-12-11
|
Történetek
Szét húzta a combjaim... csókra nyújtottam a szám, várva hogy belép a combjaim közé és megcsókol. Helyette...
2024-12-05
|
Regény
Csabi és Amália története egy szomorú, de mélyen érzelmes szerelem. Csabi, a kemény és magabiztos...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?