Sárkányt láttam ma az égen.
Épp különös hévben égtem,
Éppen kelt fel az őszi Nap.
Mosolygó, arany gondolat,
Izmos, nyúlánk, tekergő test;
Szeme rám villant: "Nézd, hajnal
Vagyok, cifra gyík. Egyenest
Álmodból jövök. Mákonnyal
Bódító, szép ábránd. Kérlek,
Hidd el, igazán szeretlek!"
Súgta énfelém hangtalan.
Talán valóban csak álmodtam,
El is tűnt rögvest. Értem nyúlt,
Buiztatott: Sose esek le.
Rőtarany, skarlát levél hullt
Elém: Egyetlen pikkelye.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
2024-11-09
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások