Halkan suttogott szavam
nem jut hozzá
jéggé fagyott ajkam
érzést zúz porrá.
Erőtlen karom hull
alá remegve
dobogó szívem sír
érte epedve..
Feltör képed a
homályos ködből
nyújtod kezed
s húzol a mélyből.
Letörlöd könnyem
testeddel védesz,
lelkeddel lelkem
újra egész lesz..
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
2024-11-09
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Az igazság az, hogy Magyarországon szinte minden ember ír verset valamikor az élete során. Mint említettem, ha ezek a versek tetszenek annak, akihez szól, tökéletesek.
Viszont amikor publikálja az ember, kevés, hacsak annak tetszik, akinek íródott, mert a publikálással, mindenkinek íródik. A mindenkibe pedig belefér föltő, kritikus és mindenféle irodalmár, akik szeretnek kötözködni. Tehát kell publikálni, hogy kritikákat kapjunk, és a kritikákat felhasználva egyre jobb alkotásokat hozzunk létre. :-)