Mikor iskolás voltam,
A porból csillagokat rúgtam.
A szerelem nem ismert határokat,
Magasbiztosan gyűrtem az akadályokat.
Nem hallottam órán a tanár szavát,
Úgy ittam magamba a szerelem igazát.
A rövid szünetekben csak bámultam Öt,
Magamban azt hittem, én adom a nyerőt.
Megnyertem mindent, amit csak lehetett,
A célokra hajtott engem a szeretet.
Ha valaha iskolás voltál,
Ezen az érzésen Te is átutaztál.
Behunyt szemmel láttad,
Azt a csodás
„NÖT”
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Szia, Zsófi, Anna vagyok segít...
2025-07-01 00:04
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Beküldte: Anonymous ,
2001-09-16 00:00:00
|
Versek
Benyitottam a hálóba és a következő kép tárult elém: feleségem hanyatt fekszik, lábait szétrakja és a szomszéd Zsuzsa feleségem lábai között van négykézláb és nyalja feleségem pináját. Zsuzsa...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?