Megtartott szerelem

Ezt a verset annak írom,
ki megfogta szívemet,
ki fogta, tartotta,
s végül elengedte és megvetett.

Szívem hű maradt hozzá,
mert érzé,
ennél hűbb szerelmet
nem is kérné.

Nem is kérek,
s bár nem is kapok,
nem felejtem el,
mert én mindig hű maradok.

Ő még barátként sem fogad,
hisz tudja,
a világon nekem van
a legtöbb gondja.

Tény, hogy sok bajom van,
de én erről már nem tehetek,
ezért azt kérem mindenkitől,
ne vessenek ezért meg.

Mert jószivű a kicsi,
ha tudja, mit kell tennie;
s az nem más,
mint a szívét követnie.

Én a szívemet követem,
mert az vagyok én,
aki kimondja;
SZERETLEK TÉGED ÉN!