Várj még rám!
Még nem készültem fel
Hosszú az út
Ne kapkodjuk el!
Beszél a csönd…
Hallod? Hozzánk szól
Minden bűnért
csak minket okol.
A megsemmisülés fátyolán
most mi hatolunk át talán…
Remegve lépek
és attól félek,
ha visszatérek,
nem fog már senki várni rám.
Ha visszatérek egyáltalán…
Ne nézz úgy rám!
Hunyd be a két szemed
Tudom, hogy fáj
Hidd el, én is szenvedek.
Légy most erős!
Én is az leszek.
Együtt éltünk,
együtt halunk meg.
A megsemmisülés fátyolán
most mi hatolunk át talán…
Remegve lépek
és attól félek,
ha visszatérek,
nem fog már senki várni rám.
Ha visszatérek egyáltalán…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Francisco ·
Jujj, ez nagyon szép! Érzelmes, kínzó-fájdalmas, fátyolosan-szép. Magával ragad.
Pandora_ ·
Köszi, köszi:-)) De jó, hogy végre valaki ezekhez is írt már pár szót! :-) Legalább vagy 1,5-2 éve fenn vannak már a Melleslegen.
Francisco ·
Sörnyű, hogy vagy nem olvassák, vagy nem tudod, hogy olvassák-e őket. De remélem, ez az egy hozzászólás továbbra is arra sarkall, hogy ne hagyd abba a versírást /sem/. Ha így van, már nem hiába születtem meg. :o)
Francisco ·
Így, harmadszorra elolvasva már emlékszem, hogy amikor ezek szerint másodszorra olvastam el, rémlett, hogy már ismerős. De abban a tudatban voltam, hogy olvastam ugyan, de nem véleményeztem. Így fordulhatott elő az a baki, hogy kétszer véleményeztem. És ezek szerint akkor tényleg maradandó volt az élmény.
Pandora_ ·
Jó, jó, hagyjuk:-)) De a két vélemény tényleg hasonló volt:-)))
Francisco ·
Képzeld, ha épp különböző hangulatokban vagyok, másként hat rám a versed a két időpontban és különböző jellemzéseket adtam volna róla. :o)