Várj még rám!
Még nem készültem fel
Hosszú az út
Ne kapkodjuk el!
Beszél a csönd…
Hallod? Hozzánk szól
Minden bűnért
csak minket okol.
A megsemmisülés fátyolán
most mi hatolunk át talán…
Remegve lépek
és attól félek,
ha visszatérek,
nem fog már senki várni rám.
Ha visszatérek egyáltalán…
Ne nézz úgy rám!
Hunyd be a két szemed
Tudom, hogy fáj
Hidd el, én is szenvedek.
Légy most erős!
Én is az leszek.
Együtt éltünk,
együtt halunk meg.
A megsemmisülés fátyolán
most mi hatolunk át talán…
Remegve lépek
és attól félek,
ha visszatérek,
nem fog már senki várni rám.
Ha visszatérek egyáltalán…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Francisco ·
Jujj, ez nagyon szép! Érzelmes, kínzó-fájdalmas, fátyolosan-szép. Magával ragad.
Pandora_ ·
Köszi, köszi:-)) De jó, hogy végre valaki ezekhez is írt már pár szót! :-) Legalább vagy 1,5-2 éve fenn vannak már a Melleslegen.
Francisco ·
Sörnyű, hogy vagy nem olvassák, vagy nem tudod, hogy olvassák-e őket. De remélem, ez az egy hozzászólás továbbra is arra sarkall, hogy ne hagyd abba a versírást /sem/. Ha így van, már nem hiába születtem meg. :o)
Francisco ·
Így, harmadszorra elolvasva már emlékszem, hogy amikor ezek szerint másodszorra olvastam el, rémlett, hogy már ismerős. De abban a tudatban voltam, hogy olvastam ugyan, de nem véleményeztem. Így fordulhatott elő az a baki, hogy kétszer véleményeztem. És ezek szerint akkor tényleg maradandó volt az élmény.
Pandora_ ·
Jó, jó, hagyjuk:-)) De a két vélemény tényleg hasonló volt:-)))
Francisco ·
Képzeld, ha épp különböző hangulatokban vagyok, másként hat rám a versed a két időpontban és különböző jellemzéseket adtam volna róla. :o)