Várj még rám!
Még nem készültem fel
Hosszú az út
Ne kapkodjuk el!
Beszél a csönd…
Hallod? Hozzánk szól
Minden bűnért
csak minket okol.
A megsemmisülés fátyolán
most mi hatolunk át talán…
Remegve lépek
és attól félek,
ha visszatérek,
nem fog már senki várni rám.
Ha visszatérek egyáltalán…
Ne nézz úgy rám!
Hunyd be a két szemed
Tudom, hogy fáj
Hidd el, én is szenvedek.
Légy most erős!
Én is az leszek.
Együtt éltünk,
együtt halunk meg.
A megsemmisülés fátyolán
most mi hatolunk át talán…
Remegve lépek
és attól félek,
ha visszatérek,
nem fog már senki várni rám.
Ha visszatérek egyáltalán…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Francisco ·
Jujj, ez nagyon szép! Érzelmes, kínzó-fájdalmas, fátyolosan-szép. Magával ragad.
Pandora_ ·
Köszi, köszi:-)) De jó, hogy végre valaki ezekhez is írt már pár szót! :-) Legalább vagy 1,5-2 éve fenn vannak már a Melleslegen.
Francisco ·
Sörnyű, hogy vagy nem olvassák, vagy nem tudod, hogy olvassák-e őket. De remélem, ez az egy hozzászólás továbbra is arra sarkall, hogy ne hagyd abba a versírást /sem/. Ha így van, már nem hiába születtem meg. :o)
Francisco ·
Így, harmadszorra elolvasva már emlékszem, hogy amikor ezek szerint másodszorra olvastam el, rémlett, hogy már ismerős. De abban a tudatban voltam, hogy olvastam ugyan, de nem véleményeztem. Így fordulhatott elő az a baki, hogy kétszer véleményeztem. És ezek szerint akkor tényleg maradandó volt az élmény.
Pandora_ ·
Jó, jó, hagyjuk:-)) De a két vélemény tényleg hasonló volt:-)))
Francisco ·
Képzeld, ha épp különböző hangulatokban vagyok, másként hat rám a versed a két időpontban és különböző jellemzéseket adtam volna róla. :o)