Ott kiszakadt belőlem valami a hídon állva, mint apró szentjánosbogár, ragyogva szállt a tó fölé. Egy szellő elsodorta messze a fénylő pontot, aztán elveszítettem, nem láttam többé.
Talán, kihunyt és a vízre hullva, könnyen akár egy mályvaszínű rózsaszirom csak lebegve kering a felszínén...
Talán, a zöldlombokon túl, tejszínfelhőkön át a csillagos égbolton talált egy fekete töredéket, melyen néha, kiszámíthatatlanul megcsillan.
Talán, a tó fenekén világít halványan, tompán elveszve száz kavics takarása mélyén...
Nem tudom. De ott hagytam a lelkem egy rongyos darabját.
Már nem kell.
Már vége van.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Hozzászólások
Marokfegyver ·
Kicsit giccses, kicsit semmitmondó, vershez nem sok köze van, ám a gondolatok szépek.
nagyaniko ·
:heart: