Van, aki reggel születik,
És látja, ahogy felkel a nap,
Érzi, ahogy csillog az ég,
Hallgatja a madarakat.
Van, aki délben születik,
Látja, ahogy fut a világ,
Hallja a sok nevetést,
Érzi az élet illatát.
Amikor én születtem,
Már öreg este volt,
A nap a hegy mögött aludt,
Felhők mögé bújt a hold,
Nyári éj volt,
Egyszerre párás és hideg,
És sírtak a csillagok
A föld itta a könnyeket.
Hallottam valaki
Gyilkolt és nevetett,
És vastag fal takarta
A szeretetet…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-28
|
Novella
Kicsit erőszakosnak tűnhet a sztori, de nem az. Valójában mindenki beleegyezésével történik,...
2025-04-25
|
Novella
Ez a sztori egy vázlat, de sose lesz belőle más. Ide csak azért tettem fel, hogy lássuk, milyen...
2025-04-24
|
Novella
Ez ugyan nem korhatáros, de 10-12 alatt nem sorolnám a kötelező olvasmányaik közé, mert nem...
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...