Magány

Nem hittem volna hogy ez történik velem
Hogy elveszik tőlem, ami fontos nekem
Egy pillanattal ezelött még nevettem volna rajta
De most sírok, sírok és nem hagyom abba
Fáj minden kimondott szó
S hogy megvádoltalak oly’ sokszor
Ne haragudj rám ezért sohase’
Nem gondolom komoylan én sem
Egyszer ha megfordul a kocka
S én várok rád majd
Nehéz lesz bevallanom magamnak
Hogy Te már máshol, másé vagy...
Majd nap mint nap járom az utcákat
Elneveznek Magányos Vándornak
Eltaszítom magamtól az embereket,
Esélyt többé nem adok senkinek!
De várj még egy pillanatot
Hadd mondjak egy utolsó mondatot
Hallgass meg kérlek, és elengedlek
Csak tudd hogy nagyon szeretlek!