Ma-hold-nap

Képzeld el, ha nem úgy volna, mint ahogy az vagyon.
Képzeld el, hogy nem forogna már az asztró - szélmalom.
Azt képzeld el, hogy a föld, ma éjjel megszédülne,
S önnön tengelye körül többé soha nem pörögne.

Tekintetét végre-valahára, udvarlójára a holdra szegné,
Hiszen nem hiába jár a táncba, és most észrevenné.
Megpihenne, megnyugodna, hogy kifújja magát,
Most, hogy rájött, van szerelem és igaz barát.

Képzeld el, ha a föld, a holddal cimborázna,
Ezt Vele megbeszélve, új vágányon járna.
Képzeld el, ha úgy tenne, mint a hold nekünk,
S Európával a nap felé, attól kezdve keringünk.

Ha belegondolsz, (ez már nem titok)
Nem lennének éjjelek sem évszakok.
A Kárpátok csúcsain örök fénytől égne a por
S az Alföldön, már az ökörszem sem dalol.

Míg a másik oldalon, ott vajon mi is történne?
Ausztrália, bizony burkolózna rideg-szürke jégbe,
Kengurú, koala, ecsetfarkú mókus, korall, mind fagyott.
Eukaliptusz olajos illatát, élő már nem szippanthat ott.

De lenne egy csík, egy nagyon keskeny övezet,
Ahol ember járhatna, talpa alatt a régi kövezet.
Húzódna mindez északról délre, a jobbon és balon,
Vörös tüz és jégvirág keverékkel tombolva a falon.

Képzeld csak el, milyen is lenne, akkor ott?
Ahol valaki minket egyszer már megváltott.
Azt képzeld el, akkor milyen lenne a harc !
Vértől ! Égő jégtől nem látszana az arc !

Akkor és ott, mi az, ami lenne fontos de nagyon?
Merész gőg, ész, savanyú hatalom, pénz és vagyon?
Izrael tán úgy sanyargatná szomszédját, mint a mai napon!?
Képzeld csak el, ha nem úgy volna, mint, ahogy az vagyon.