Tested árnyéka testemen,
kezed megpihen kezemben.
Csókod ajkamra ég,
egyre azt súgom:- Még, nem elég!
Násztáncra hív a pillanat csendje,
Megadva magunkat forrunk egybe.
A vihar lassan csendesül,
tekinteted elmerül
az enyémben...
Nem kellenek szavak.
Az érintésed mindent elmond nekem,
Ahogy láthatatlan jeleket rajzol testemen
forróságot hagyva maga után...
Mint tűz terjed, s egészen beborít,
valami megmagyarázhatatlan érzésszorít,
s foglyul ejt.
Kapar a torkom, könnyem kicsordul,
lecsókolod s én tudom- a holnapon túl
is szeretlek!...
2006.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?