Küzdök!

Elrohadt testemet a férgek zabálják,
Kis pondrók, légiók, mocskok falják.
Érzem mikor egyszerre harapnak belém,
Hallom mikor a húsomból fröccsen a vér.

Lassan, fájdalmasan eggyé válunk,
Rothadt testemet a hideg futja át. Fázunk!
Mi most már örökké eggyé váltunk.
Mit érzek érzik, mi ők éreznek érzem. Fájunk!

Új életre keltem, miattuk, velük,
Mi százezren eggyé lettünk.
Sikítva kiáltjuk a Halál szavát,
Érezzük, hogy élni már fáj!

Eső mossa le az élettől
Szennyezett testem. Félek ettől!
Félek, hogy lemossa mindazt,
Mit átéltem, nem akarom ezt!

Inkább minden perc fájjon örökké,
Minthogy az Élet ízét elvegye, s legyen övé!
Soha nem adom fel a harcot!
Küzdök mindig, akkor is ha örökre meghalok