Küzdeni kell

Hát így jártam, én nem ezt akartam,
Hirtelen lett vége, sokat hibáztam.
Ő viszont nem engem hibáztat, magát okolja,
Ez így maga a szerelem pokla.

Elhagyott, azt mondta, nem szeret,
Három napja még boldogan fogta meg kezemet.
Egy szerelem nem múlhat el ilyen hirtelen,
Valami nyom, érzés, emlék kell, hogy még legyen.

Ha ránevetek, nem érti, miért vagyok boldog,
Ha sírva nézem, nem érti, miért búslakodok.
Néha jókedvem van, néha ránjön a sírás,
Ilyenkor csak Ő vígasztalhatna meg, senki más.

Dehát én sem értem, miért nem örül,
Azt hittem, ha elhagy, megkönnyebbül.
Ha tekintetünk találkozik, Ő szomorú, én tanácstalan,
Ilyenkor legszívesebben azt mondanám: megadom magam!

De ezt nem lehet, küzdeni kell, míg remény van,
Mert nem igaz, hogy belőle minden apró szikra kihalt.
Én a végsőkig küzdeni fogok,
De az biztos: fiú után én nem futok!

2005.01.08. szombat
DC