Különös éjszaka

Együtt voltunk egy különös éjszakán,
Nem szóltál, s én sem szóltam hozzád,
Csak szálltunk a kéjben,
A feledhetetlen szépben.
E varázslatos szenvedélyt együtt éltük át,
Mit hajtott a leküzdhetetlen vágy.
Úgy tűnt, e szárnyalás örök,
De elmúlt s szívembe magány költözött.
Nem lehetsz enyém, s én nem lehetek veled,
Menj vissza a Kedveshez, ki csak téged szeret.
Fájó szívvel bár, de engedlek,
Most míg nem töröd szívemet.
Nem bírom már, visszavonulok,
Tedd boldoggá azt, ki téged választott.