Elérkezett végre annak is a napja,
hogy a virág a jutalmát megkapja.
mert a virágok értünk nyílnak ki,
kell hát, hogy mindig ápolja valaki.
én életet adó víz helyett,
előbb tisztelettel hajtok fejet.
majd e verssel oltom belső szomjad,
melyet lelked issza, hogy szíved bontsad.
Azután felvirrad az új nap,
Nekem pedig jön új feladat.
De én alig várom, hogy elvégezhessem,
Inkább dolgozok érte, csak érezhessem.
Nálam te vagy a legszebb virág,
A legtisztább, mit adhat a világ.
Köszönöm, hogy a szíved előttem kitárt!
2008.03.21
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Hozzászólások