Péntek délutáni nyugalom vesz körül:
ülök a kertben, lábam a korláton fenn,
s merengve a pázsitot öntözöm;
vízsugár lent-fönt, lent-fönt...
csillogó cseppek röpülnek egy szabályos körön.
Négy év alatt sokszor lent, sokszor fönt:
simogató meleg, dermesztő hideg keveréke,
ötszáz csepp bánat, hatszáz csepp öröm,
tollpihe mosoly, hétmázsás könny...
s a nyomasztó kétely: lesz elég erőm?
Négy év alatt sokszor lent, sokszor fönt:
vakmerő remény, kishitű lemondás
gyermeki rajongás és gyilkos közöny,
sokszor együtt, és annyiszor külön...
s a kattogó kérdés: van hozzá közöm?
Négy év alatt sokszor lent, sokszor fönt:
vízcsepp-arcok - harminckettő - röpülnek,
s lassan helyükre kerülnek a füvön:
akárhogy is volt: marad a méz, tűnik az üröm...
alakul a válasz: enyémek vagytok, a legújabb köröm!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?