Koldusszív

Hogy érted azt, hogy túltöltöttek? Komolyan érdekel.

Szóval úgy, hogy szerintem fontos eltalálni hogy minden annyi jelzőt, melléknevet (vagy mittomén, a nyelvtanhoz nem értek), szóval árnyalót/fokozót/ízt kapjon, amennyit a hangsúlya és a fontossága alapján megérdemel.
Meg hogy hasonló érzést dolgot ne mondj el másképp többször, mert azzal már kevesebb lesz nem több. Főleg az első versszaknál van ez, hogy tulajdonképpen ugyannannak futsz neki minden sorban, hasonló típusú és erejű képekkel és ezek egymást kioltják ezért.

Én ezt amúgy nem tudom tudományilag megindokolni, érzésre írok és érzésre zavar az ilyen a sajátomban.

Most kéne sürgősen példát kitalálnom...
Tegyük fel hogy szeretlek és ezért halódok drámaian:

Szeretem Szelene-t és halodok drámaian

A csupasz nyirkos földön ülve
Görnyedt háttal fagyos esőtől csapva
Sebesre fázott reszketeg ökölbe
Szorított utolsó kis lüktetése a vérnek:

Erőhagyott fáradtan arccal a porban
Napok kín éhétől lenyomott
Csont-bőr sovány akolban
Alig pislákolva apró gyertyák égnek:

A test lassan elfogy a szellem szabadulna
De fakószín vak olajos szemekkel
Visszameredve a kőszínű múltba
Leláncolt érzések nyűhetetlen élnek:

Makacsul üzenik, hogy
(befejező sor)!

Szóval ez az én izlésem szerint túltöltött. Mert nem mond el többet a második verszak az elsőhöz, csak megpróbál mégegy lapáttal rátenni. Meg mert minden jelzőt kap, még az is ami szerepe szerint csak mást támogatna.

Áh amúgyis késő este már ér fasságokat összehordani...
(Ha megbántottalak ezzel téged, akkor nem volt szándékos. És persze ami nekem "kerülendő" az másnak lehet hogy már "giccs", harmadiknak meg "deszép".)

:flushed:

Huhh őszintén köszönöm a kritikát még akkor is ha esti fasságnak gondoltad, még akkor is ha késő van, mert ha nem kapok kritikát, nem tudom mit írjak és hogyan másképp. Sokan azt gondolják az írás csupán szívből jön...igen ez így is van, de aki csak az asztalfióknak ír és nem azért, hogy másoknak valami plusszt adjon az elégedjen is meg azzal ahogyan ír....de aki igazán jobbat és többet akar az hallgasson a kritikára, még akkor is, ha az nem mindig dícsérő...

Egyszóval köszönöm Neked....