Árad a Duna,és míg mindenki
félve menekül a partról,
én egyre közelebb merészkedek,
egyre közelebb érzem magamhoz
ezt a "mocskos" vizet.
Tele bánattal, szenvedéssel,
benne csupa szörnyeteg;
és erről is csak mi tehetünk.
Mi szennyeztük: az emberek.
Mi öltünk bele sok kínt és rettegést,
élőt,....s holtnak temetést.
Ezen a parton folyik Mohács élete,
itt veszett el sokakban a "haza becsülete",
itt vált valóra néhány álom,
majd itt veszett el néhányunkban
a gyermekkor érzése,
mikor lehullt rólunk a rózsaszín fátyol.
Itt kellett felnőni, s belátom, nem bánom,
hiszen számunkra a mohácsi dunapart
a legcsodásabb hely ezen a világon.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
2024-11-09
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2024-11-06
|
Sci-fi
Az ősi idegenek elmélet szerint sok ezer évvel ezelőtt okos földönkívüliek látogattak a bolygóra...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?