Árad a Duna,és míg mindenki
félve menekül a partról,
én egyre közelebb merészkedek,
egyre közelebb érzem magamhoz
ezt a "mocskos" vizet.
Tele bánattal, szenvedéssel,
benne csupa szörnyeteg;
és erről is csak mi tehetünk.
Mi szennyeztük: az emberek.
Mi öltünk bele sok kínt és rettegést,
élőt,....s holtnak temetést.
Ezen a parton folyik Mohács élete,
itt veszett el sokakban a "haza becsülete",
itt vált valóra néhány álom,
majd itt veszett el néhányunkban
a gyermekkor érzése,
mikor lehullt rólunk a rózsaszín fátyol.
Itt kellett felnőni, s belátom, nem bánom,
hiszen számunkra a mohácsi dunapart
a legcsodásabb hely ezen a világon.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Hozzászólások