Kérdések az embereknek

Még ha első próbálkozásnak is nevezzem, a bukta feltűnően nagy lett.
Meghajolok, bennem Petőfi maximum meghalt, el nem veszett! :innocent:
Barátaim... Utam során mind lelécelt, csalódás mindkét részről volt elég.
Az irással valőban segithetnék picit, de ami most bennem van, akkora falat lenne az én jellemtelen lényemnek, hogy tuti felbukna a depressziós gödreimben, mint a többi nagy sztorim. Igazából még azt sem tudom, meg akarom-e irni... :sleeping:
:hushed: *pirul-a :smile: Kivül szépség nincs, belül meg annyi a mocsár, hogy a Titanic is elsüllyedne :smile: . Ami nagyon igaz rám, én vagy a csillagokat szedem le boldogságomban, vagy éjszaka, titokban a saját sirom ásom, hogy biztos jól mélyről lássam az ibolykám :frowning: Ez se lehet normális, valahol....
Mindenesetre nagyonünagyon köszönöm neked a bátoritást, a hozzászólást, és hadd nevezhesselek nagyképűen Barátomnak!!!!!! :heart_eyes: A nembeleegyezést szigorúan ird meg :wink:

Minden jót és szépet neked!

:innocent:

Hát, tényleg erőltetett lett. A hegg, hát az ütött. Ugye csak véletlen elgépelés?

Nagy vonalakban csak egyetérteni tudok az előttem szólóval, annyi kitétellel, hogy nem kellene így hozzáállni a világhoz. Tényleg azt hiszed, hogy semmi szép nincs benne, csak mert te nem látod meg az önsajnálatodban lubickolva? Oké, elhiszem, hogy a sült galambok nem záporoznak rád. Ne bánd - inkább dolgozz meg a sikerért! Hidd el, sokkal jobban fog esni, mintha csak úgy az öldebe pottyanna. Ha úgy érzed, hogy egyedül nem megy, és barátaid sincsenek (jó lenne elgondolkodni, miért - és légy magaddal kegyetlenül őszinte - ha jól csinálod, a végén csak az őszinteség marad) nos, tehát ha egyedül nem megy, fordulj szakemberhez. Elégedetlen vagy a külsőddel? Irány egy fitness terem! (ez utóbbi azért is jó, mert a mozgás testre-lélekre egyaránt jó hatással van) Tömören ennyit. Légy jó :)
És ne add fel! Küzdj! :innocent:

Draga :heart_eyes: .
Nem latok szepet, magamban, az teny. A kulso vilag szepsege nekem nem abban all, ami masoknak, peldaul a kornyezetemnek: Nem vonz tulzottan a penz, en csak szimplan megyek dolgozni, sulizni, nem vagyonert, csak a megelhetesert!
Egyetlen porcikam se mondana, hogy helyesen teszem, azt, amit epp.
Ami nekem szep, az egy foldetrazo vihar, egy kellemes szello, egy napsugar, ami neha az ebresztom helyett felkelt... Egy altalam varazsolt mosoly valaki arcara... Epp ezert nincsenek barataim, soha nem ugy lattam semmit, se magamat, se mast, ami korulvett, ahogyan elvartak tolem. Es olyan helyen szulettem, elek, lelegzem, ahol a tolerancia szikraja sem kelt meg eletre. Furcsa es ijeszto vagyok.
A kulsom? Elmondhatom, mi a baj, azt nem tudom :smile:, tehat: egy nyolcvanot magas, hatvanot kilo, korosan sovanynak hisznek. Az alakommal nincs is bajom, a fentebb reszek, a szemem, az agyam es a lelkem okoz mindig gondot. Hogy miert? Erre mar mas fog talan valaszolni!

U.I.: Arra szulettem, arra nevltek a szuleim, az egyetlen dolog, amit tudok minden percben eletem folyaman, hogy soha nem adom fel! Nekem a jatszma akkor er veget, ha en azt mondom!!!!

Koszonom, Draga :heart_eyes: !

:innocent: