Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br /> – Ez így...
Friss hozzászólások
Fa King: Szia. Annyira izgató volt, hog...
2025-04-21 16:52
Fa King: Én is tartanálak a kurvámnak!
2025-04-21 14:17
Fa King: Köszönöm. Élvezet volt olvasni...
2025-04-21 13:29
_Telhetetlen_: Remélem lesz folytatás!
2025-04-20 23:02
tornádópiros: Toronymagasan a legjobb történ...
2025-04-20 16:36
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Képek helyett...

Régi egyezség volt: képek helyett szavakkal;
titkok lakattal, rázárva szavakkal, ajakkal;
Régi kívánság volt: adj nekem világodból:
Érezzem ki rád gondol, ki rám gondol.
Régi vigasz volt: ha nem látsz tisztán: írj
az is hatalom,csak bánattal nevess,vele sírj
Régi emlék volt: halászd elő az emlékkönyved;
a szavak igazak, a képek…a képek szörnyek
Régi vihar volt : eső egy színes délután
Lépteid távolról szólnak,az üresség ajtaján
Régi érzés volt: csöndes könnyek az esőben;
Magam vagyok egyedül: ének a bensőmben.
Régi hang volt: belülről gitár és orgona;
Ne nézd kérlek!- csak a vérem folyt oda…
Régi kép volt: megsárgult, gyűrött darab:
A szavak megmaradnak,a szavak alszanak…
Hasonló versek
3203
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!

2064
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások
További hozzászólások »
Claudi ·
Csak pontoztam, mert tetszett. :heart_eyes:
Ittbentvagyok ·
Köszönöm szépen :)

Ittbentvagyok ·
Egyébként, ha valaki még olvassa és van egy megfejtése a versre,hogy miről szól, szívesen olvasnám :).Tudniillik a vers öntudatlanul született...

Marokfegyver ·
Előrebocsátva, hogy a legkedvesebb versem a Bóbita (W.S.), amire hivatkozol, "belső lüktetés", azt a ritmus adná. Persze, úgy nehezebb írni, ha közben számolunk az ujjunkkal és verjük az ütemet az asztalon.
Másik kedvencem az Őszi dal (Verlaine/Tóth Á.), ami már nem olyan muris, mert a versedről jutott eszembe. Jól játszol a hangulattal! Emellett szépen felépítetted a művet - ha nem is következetesen -, s ez hatalmas előnye.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: