Látom arcod egyetlen szemként
Meztelen táncával
Miként követi a szelet
Úgy miként az este
Sétányok kövére
Égszínnel festette
Összetört testek árnyéka
Fagyöngyöké
A végtelent vetíti a lányra
Kit csontvázára bont egy évszak
Pőre vágya
A tejút sejtelmes homálya
De ez, ugye már a vihar.
Vagy annak előjele.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Hozzászólások
Az első versszak szép összefüggő szimbolika, az est költői leírása. Az est és később a csontok, vihar említése bennem valami halálközeli élményt, érzést nyújt, de ugyanakkor a vers valami visszatekintés félét is ad a múltba. Kifejezetten egymondatos mondanivaló nem jött le számomra, inkább olyan, mintha egy hangulatot, érzést szerettél volna lelki szemeim vásznára festeni.