Olvasok eg könyvet,tele van versel,
A szép szavak láttán a szivem szinte perzsel.
Testem hideg,szám csókra kész,
Kezem kezedre szerelmet ir.
Ez valójában csak remény,
Melyhez e szavak közül semelyik sem ér.
Néha egy jó barátnál keresem a vigaszt,
S gondolkodom,hogy ez a vers miért nem igaz.
Annyi remény!
Annyi álom!-amennyi csak van a világon,
Mind ugyanazt mondja: KÜZDJ!
De vajon érdemes?
Amit az élet,és a könyv mond az mind más,
De mi lehet a valóság?
Nemtudom...
Csak azt tudom,hogy a szerelem fájdalom,
S nekem ez a bánatom.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
laci78:
akkor a szokásos kérdés: ETA?...
2025-04-15 15:51
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások