Ólom lábakon jár az Idő -
még nem temettünk el...
Tetemed tehetetlenül tesped,
már csak a Halál keresi kegyed.
Láttalak még, mellkasod emelkedett,
szíved dobogott s a lélegeztető ketyegett...
Szemed félig nyitva... kissé rebeg...
a cső a szádban meg-megremeg.
Látlak még, és a sok orvost,
az emlékezés nem segít már most.
Mégis élénken visszatérsz,
Könyörgök már az engesztelésért.
Nehéz a szépre emlékezni még most.
Szíved gépzenéjét még hallom - amit a csend már elmos.
Minden mindegy - és ez már így is marad,
Testvérem - testem vére már nincs, ne is firtasd.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások