Ólom lábakon jár az Idő -
még nem temettünk el...
Tetemed tehetetlenül tesped,
már csak a Halál keresi kegyed.
Láttalak még, mellkasod emelkedett,
szíved dobogott s a lélegeztető ketyegett...
Szemed félig nyitva... kissé rebeg...
a cső a szádban meg-megremeg.
Látlak még, és a sok orvost,
az emlékezés nem segít már most.
Mégis élénken visszatérsz,
Könyörgök már az engesztelésért.
Nehéz a szépre emlékezni még most.
Szíved gépzenéjét még hallom - amit a csend már elmos.
Minden mindegy - és ez már így is marad,
Testvérem - testem vére már nincs, ne is firtasd.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Álomvilág álomkép
Álmodni álomszép.
Álmodd az álmaidat,
Álmodd meg vágyaidat!
Álmodni álomszép.
Álmodd az álmaidat,
Álmodd meg vágyaidat!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások