Hontalan

Úgy érzed, hogy szétesel,
Erősen fúj a szél.
Nem tudod hová érkezel,
De tovább kell, hogy menjél.

Egyedül maradtál,
Csak az árnyékod van veled.
Egy dalt dúdolsz rég már,
Hogy miért nincs istened ?!

Fáradt vagy és álmos,
De nincs, hol alhatnál.
Úgy érzed üres a város,
Rég kihalt már.

Elkap egy furcsa érzés,
Úgy érzed nem létezel.
Egyre több a kérdés,
Amiket felteszel.

Céltalanul járod az utakat,
Nincs ki veled tart.
Keresed a válaszokat,
De nincs ki választ ad.

Nincsen otthonod,
Nincs szükséged rá.
Nem a csodát várod,
Magad urává váltál.

Keresed a nőt,
Kivel újra boldog lehetsz.
Nem sajnálod az időt,
Teszed, amit tehetsz.

Új idők járnak,
De te a régi maradtál.
Az emberek nem várnak,
De így is kitartottál.