Én is voltam gyermek,
játszottam a homokban.
Építettem várakat és dimbes-dombos tájakat.
Kis kezemmel formáztam a homokdombokat,
s ujacskáimmal rajzoltam a kanyargós utakat.
Akkor nem gondoltam semmi másra
csak a homokból épített váracskákra.
Mikor felnőtt lettem más várakat készítettem.
Újra és újra megtettem,
csak ép’ ezeket a várakat alagútra építettem.
Annyiszor beomlott már,hogy számát sem tudom
de soha nem adtam fel és nem is fogom.
Most kezdem el újra még van erőm,
de többé alagútra nem építek én.
Jó erős alapot csinálok,
s csak aztán kezdem készíteni az én váracskámat.
Építgetem,szépítgetem míg nem leszek teljesen
készen vele.
Tudom ha majd jönni fog egy földrengés,
ismét mindent elnyel majd mély.
De nem fogok semmit sem bánni,
újra és újra felfogok állni.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások