Kassziopeja lóg az égen végtelen idők, fejjel lefele,
mi bűn vitte rá a nagy Istent, hogy ezt tegye vele?
A nőt mi arra, nevezze övének a kínlódó égi alakot?
mikor kérdezted: - Melyik a te csillagod?
Az a W alak ott!
Nem értetted, vagy tettetted, súgta: - nem a szerelmed!
Igaz, Pythia jósolt Apollónak így önkívület homályt, ahogy én neked
mondtam, milyen sokszor: ragyogó égi csillagok
hűvös magányukban csak a társtalan vagyok.
- Uram! Nézz a táblára, főútvonal jön STOP!
nem attól lesz jó a mű, hogy ketrecbe rakod!
Kezdetben elég magadban hinni
ha szépen hiszel más is benned fog.
Szabad madár a repülő gondolat, miért?
ha zuhanó kőként csapódó pusztulat
akkor is a tiéd!-
- Ember miért teszed ezt velem mondd?
- Talán azért Uram, hogy bűneidért meglakolj!
- Az Isten vagyok! Beszélhetsz te velem így?!
- Csupán ennyi a jogom, láttam veled a Poklot, tudom mi a kín.
- Járnod kellett volna rajta, megmutattam az utat!
- Csillagszámnyi szebbet találtam és már nem tisztellek Uram.
- Nézz körül te szerencsétlen, mennyien fogadnak szót nekem!
- A jutalmukat bízva megkapják, de engem ez nem érdekel.
Hányféle néven szólítanak, könyörögnek hozzád Uram?
Mégis elpusztítod őket kegyetlen, pedig hisznek mindannyian.
- Van amiben még hinni tudsz te balga szolga?
- Benned többé soha!
- Nem félsz lesújt rád haragom és nyila?
- Tudom kik közé kerülnék, nem én, nem, soha.
- Mit szólnál, ha most minden hatalmam odaadnám neked?
- Hű szolgád, mint Úr sem leszek, itt az életem vegyed!
Vicc csak hogy nekem adnád?
- Azt kell mondjam te szánalom példája igen!
- Unlak régóta Uram, ölj, vagy hagyj, de menj innen!
Rizsföldön rizsszemek, mennyi villám! Rettenet!
Tetszenek!
- Élj hát, legyenek bírák társaid, az emberek!
Minden teremtmény közül ők a legkegyetlenebbek,
így bűnhődsz azért, hogy szerettél és már nem szeretsz!
- Ugyan Uram! Sosem szerettelek.
A szánalom példásan sírni tanítja az Urat,
a legkegyetlenebb teremtmény pedig alant jót mulat,
hisz a büntetés előbb volt, mint a bűn maga,
kedvenc csillagképem,
ha fordítva nézem,
boldogabb, mint valaha.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Szakállas:
Jól összefoglaltad egyfajta ki...
2025-04-03 08:07
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Te eltűnődsz a szónok mondatán
Te érzelmekben élsz,
még mindent elhiszel
Csak azt nem, ami egyszerűen szól:
én szeretlek
Te elmerengsz a végtelen zaján
Te képzelődsz az álmok jóslatán
Te mindig arra vágysz,
mi fényévekre áll
De nem hiszed, ha egyszerűen szól:
én szeretlek
"- Gondolsz régi mámorunkra, szerelmem?
- Mi köze hozzá? minek érdekeljen?
- Arcom álmodban ma is megjelen?
Feldobog szíved a nevemre? - Nem.
- Óh szép napok! milyen forró s igaz volt
csókunk és gyönyörünk! - Lehet, hogy az volt.
- És kék az ég s a remény végtelen.
- A remény eltünt, s egünk fénytelen.
Riadt bokrok közt jártak, két kisértet,
és csak az éj hallotta, mit beszéltek."
Nagy ez a vers.