Mélabú csend jár át a szobán,
Sok keserű ember sír ez órán.
Bárcsak én is tudnék zokogni,
De könnyem már nem tud potyogni.
Nincs mi örömet nyújt még nekem,
Bárcsak hideg hant lenne felettem.
Fájó emlékek vannak lelkemben,
S kinzó jelen szövi át az életem.
Egyedül vagyok e földi pokolban,
Tudom üdvösségem a földben van.
Ki akarok szállni e gyilkos játékból,
Nekem az életem maga a pokol.
Nincs barátom és nem szeret senki,
Ebbe a magányba kell tönkremenni.
Nincs férfi kinek kellenék íly rútúl,
S látod, könnyem máris kicsordul.
Ez a legfőbb lelki fájdalmam,
Nem lesz társam e világban.
De tudod Istenem, nem kinzol soká,
Úgyis megyek a hideg hant alá!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?