Hidd el

Küzdök érted, és átjár a fájdalom,
mert hiába keresem lelked álmokon át.
Sehol sem lelem szívednek kulcsát,
De tudom, a lelked beengedne már.

Látom rajtad, hogy te is várod,
Szedd hát szét az egész világot.
A ritmus az, mi megmozgat téged,
Nem lelek máshol, ily szerető szívet.

De megtaláltam... és rátaláltam,
A szíved végre az enyém.

És hidd el, várom,
hogy ránk találjon
A szenvedélyes éj.

Azért élünk,
hogy jót reméljünk,
Az élettől, mi meggyötört.
És hidd el végre,
hogy nem kell félned,
Együtt leszünk mi még.
És hidd el, várom,
Hogy ránk találjon
A szenvedélyes éj.