Hidd el, hogy annyira félek én, nem tudom van-e még remény,
Hogy egyszer majd, te is úgy szeretsz ahogyan kit sosem feledsz.
Nézem, ahogy alszol az ágyamon, ébren vagyok és álmodom,
Hogy egyszer majd véget ér minden könnyem a létezés.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Hozzászólások